2015. június 28., vasárnap

Mérlegelés és inspirációk, nem feltétlenül ugyan abban a témában!

Sziasztok!

Remélem jól telik a hétvégétek. Az enyém eddig kimondottan jól. Elég sok energiát érzek magamban, hogy végre kitakarítsam az otthonom, és a délután folyamán még segítséget is kapok hozzá miután haza esik
Felirat hozzáadása
Párom. Szokásos bolhászós körútját végzi. Én addig nekiláttam. Lesz meló, mert vannak olyan részei is a lakásnak, ahol ritkábban takarítok. Például vízkőoldóval be kell áztatnom a csap alatti területet, ugyanis egy kiskacsával élek együtt, aki nem tud arra vigyázni, hogy hová vereti a vizet. Szerencsére az új zuhanyfüggönynek hála ez már nem fordul elő. Most már csak olykor-olykor a mennyezetről csöpög rám a víz a zuhanyzóban. És igen... inkább nem szeretném megtudni, hogy ezt hogyan hozza össze. 


Felsuvickolom a fehér járólapot, hogy olyan legyen, mint amikor beköltöztünk, és talán ezután már könnyebb lesz tisztán tartani. Igaz, azokat a bizonyos mandarinos ládákat még mindig nem hoztam haza, amiben a tisztító szereket szeretném tartani. Az is nagyban megkönnyítené a dolgom. De jövő héten annak is eljön az ideje, ha apám visszatér a szabadságáról. 


Végre vettem a bátorságot és megmértem magam.Mármint szabó centivel...

Súly ma reggel (ezt betudom a menstruációnak mégiscsak) : 69.3 kg

Mell: 94 cm


Derék: 72 cm

Csípő: 94 cm

Fenék: 102 cm

Combok: 61 cm

Tehát ezeket veszem alapul a további mérésekhez. Már alig várom, hogy újra mozoghassak. Kezd hiányozni az életemből. Talán ez is azt mutatja, hogy sokkal felszabadultabb a szervezetem. Nincs benne gócpont, nincs gyulladás, nem terhelem meg hülyeségekkel... Ha letelik a négy hét kísérleti fázis, már nyugodtabban írok az eredményekről akképpen, hogy az életmód váltásom okozta. Remélem a legjobbakat :)

A neten mostanában inspirációkat gyűjtök az új horgolási technikához, amivel próbálkozom. De néhány dolgot eleve szeretnék kipróbálni. Az összegyűjtött képek alapján talán be tudom mutatni, hogy merre felé haladok....


















És az ünnepekre is gyakorolok :)








Majd kiderül :) 

Illetve megmutatom, hogy miként készült a tegnapi mézes-mustáros csirke, amiről írtam....


Tegyük, hozzá, hogy finom is lett, bár a méz miatt egy picit megfeketedett. Kíváncsi leszek, hogy miután egy napot párolódott, milyen lesz az eredmény ;) Én brokkolit párolok hozzá, mert almát sajnos nem találtam az egész Spár területén, ami kimondottan furcsa. Kivéve a Granny Smith almát, aminek 400 Ft volt kilója. Ahhoz most nem igazán volt kedvem.... marad a brokkoli. Páromnak pedig megfőzöm a másik doboz  gyors rizsát :D

Mindenkinek jó hétvégét és nagyon jó étvágyat a vasárnapi ebédhez :)

Puszi

Joyo ^^

2015. június 27., szombat

Már akadt olyan, aki próbára teszi a hitem

Sziasztok!

Új nap, új bejegyzés, úgy tűnik kezdek visszatérni. Igaz, hogy az is közrejátszik, hogy egyedül vagyok a boltban, és ha nincs éppem vásárló, akkor ráérek pötyögni :)

Valahol ez a nap is ilyen.


Újabb pozitív eredmények... újabb súly vesztés. A tegnapi 69.4 kg után ma reggel, még a kiadós vacsora után is, ami négy tonhalas tojás volt muffin formában megsütve, paradicsommal és kemény sajttal, 68.8 kg-ot mutatott a mérleg. Még úgy is, hogy a műtét óta most jött meg először a havim is.

A hétvégén húst készítek. Mézes-mustáros csirkecombokat. Csak még azt kell eldöntenem, hogy párolt alma legyen mellé, vagy almarösztit készítsek-e.... Páromnak rízst főzök hozzá, belé kell az energia. Szegénykém a munka mellett rengeteget fogyott. Már össze is írtam a bevásárló listát.

Valaki kérem árulja el nekem, hogy az embert az elvei, nézetei és életmódja miatt miért támadják meg? Ha valamit nem úgy csinálok, ahogy az illető, akkor miért kell konkrétan engem túlharsogva kioktatni, hogy hülye vagyok, amiért így meg így teszek valamit? Most konkrétan a nagyapám rontott nekem az új étkezési szokásaim miatt. Képtelen elhinni, hogy a finomított cukor és a finomított lisztből készült ételektől rosszul érzem magam a bőrömben. Miért nem lehet arra alapozni, hogy igen, köszönöm, mióta ezeket mellőzöm sokkal jobban vagyok. Állításával ellenkezőleg nem bebeszélem magamnak, hogy rosszul vagyok, felpuffadok, viszketek, rossz az emésztésem a fent említett ételektől, hanem megfigyeltem. És azért hagyom el őket a saját étrendemből, mert nem vagyok egy mazohista barom, aki csak azért mert rosszul van tőle, felelőtlenül tömi magába. NEM! Amitől rosszul vagyok, arra nincsen szüksége ilyen formában a szervezetemnek. Megkeresem azt az alternatívát, amit meg tudok emészteni, gond nélkül fel tud használni a szervezetem. Ez az időszak a kísérleti fázis. Mit mivel lehet fogyasztani, mitől leszek jobban,és mi az amit nem, mitől érzem újra azt, amit régen.

Éreztem, ahogyan erőlteti rám az akaratát, forróság vett körül és kezdtem fulladozni a kis irodahelyiségben ahogy csak mondta és mondta és mondta mintha felhúzták volna. Ennyi energiát már régen láttam benne. Na persze, azt előzőleg még a saját szemeimből láttam visszacsillogni a tükröm át. De most jó. Jól vagyok, akkor sem billentett ki! És már az energia szintem is olyan, mint reggel volt. Szóval újabb pozitív pont, és nem hagyom magam. Kiállok magamért és az elveimért.


Rajta kívül mindenki támogat, mert megértik a motivációimat, az okokat, hogy miért éppen így. Talán ő azért kell ebbe a szerepkörbe, hogy ki is tudjak azért állni, amiben hiszek. Igen. Minden bizonnyal. Szegény, teljesen félreért. Azt hiszi, hogy zöldségen és gyümölcsön élek, ami természetesen nem igaz. Hiszen eszem húst, halat, tojást, sajtot is.

Valamilyen szinten értem a dolgot. Saját magáról beszél, amikor annyira ágál amellett, hogy orvosok így, orvosok úgy, nem kell bebeszélni magamnak semmit, hogy rosszul vagyok tőle, az embernek mindenre szüksége van, ami a boltban kapható....stb. Oké, ő sajnos eléggé le van robbanva. Orvoshoz nem hajlandó menni, mert abban hisz, hogy "amig nincs kimondva, addig nem is létezik." Nyílván vannak genetikus betegségei is, ami ha nem kezelik elfajulhat. De vannak olyan dolgok is, amiket az étkezése és az életvitele okozott. Az az ő élete volt és van, én sem szólok bele. Neki sem kellene nagyon sok mindent elfogyasztania, mert tudom, hogy laktóz érzékeny, mint apám és én is. Mégis literszámra issza a tejet. Ő sem bírja a péksüteményeket, nagyon rossz az emésztése, mégis állandóan teli szatyorral jön ki a péskégből.

Apám is rosszul van a tejtől és a joghurttól, mégis fogyasztja, mert nem bír magával, megkívánja, megveszi és elfogyasztja. Fél órával később pedig fél napokat szenved emiatt a pillanatnyi döntés miatt! És utána hiába mondja, hogy többet nem, elfelejti milyen érzés volt szenvedni tőle, és újra bele esik a csapdába.

Én szeretnék okos lenni és időben tenni ellene. Nekem van önuralmam! Meg tudom állni, hogy nem eszem süteményt, tejcsokoládét, pudingot, kekszeket, joghurtot! Nem iszom tehén tejet! És igenis köszönöm szépen jól vagyok. Nálam ez a lánc meg is szakad! Én tudok uralkodni az agressziómon, a véremen, az ösztöneimen, a düh rohamaimon, és nem fogyasztok olyat amitől tudom, hogy rosszul leszek. Ennyi! Minden egyes generációval lágyul a dolog. Talán az én gyerekem már normlis lesz ;)

Szorítsatok, hogy jól sikerüljön az ebéd. Most üzemelem be először a légkeveréses fénnyel-hővel sütőt...



Puszi

Joyo ^^    

2015. június 26., péntek

Haladok az úton

Sziasztok!

Ismét itt. Nos...néhány tapasztalatot szeretnék veletek megosztani. Ez a negyedik napom, hogy új életmód útjára léptem. Van pozitív és negatív tapasztalatom is. Fontosnak tartom, hogy ezeket lejegyezzem, hogy később vissza tudjam nézni, ha válaszokat keresnék.

Kezdem a negatívval, legyünk gyorsan túl rajta. Levertség és fejfájás. De szerencsére nem egész nap. Ezeket elvonási tünetekként tudnám jellemezni. A szervezetem évek óta kapja a cukrot és a finomított ételeket. Olyan ez mint a drog vagy az alkohol függőség. Nagy elszántság kell hozzá, döntés, kitartás és józan ész, hogy tudd miért csinálod amit csinálsz. Egyszóval motiváltnak kell lenni, és akkor sem feladni, ha néha-néha megbotlasz. Az lebegjen az ember lelki szemei előtt, hogy azért teszed, hogy egészségesebb legyél, gondozd a szervezeted amit eddig gátlástalanul kihasználtál, romboltál, és regeneráld, amit lehet. Szeretnék hosszú, egészséges életet. Az első néhány nap, vagy az első hét még kemény. A szervezet szükségelné a szokásos károsanyagokat, amire ráállítottuk. Cukor, finomított liszt, adalékanyagok, ízesítők...minden olyan, ami az agyunkban függőséget idézett elő. A levertséget és a fejfájásomat azzal magyarázom, hogy ürül ki a szervezetem, így az energia a regenerációra megy el. A fejfájás pedig a fent említett méregtelenítési folyamat kellemetlen mellék hatása. Ezért kell sok-sok folyadékot bevinni a szervezetbe ásványvíz, tisztított víz, gyógyteák, gyümölgy és zöldséglevek formájában, hogy átmossuk azt és könnyítsük a munkát. Meglátjuk, hogy a jövő hétre múlik-e. Ha nem, akkor vagy nagyon sok felesleges dolog van a szervezetemben, vagy valamit rosszul csinálok!

A pozitív hír, hogy könnyebbnek érzem magam. Kevésbé viszket a bőröm. Ezt magyarázhatjuk a lisztérzékenységgel, ami évek alatt kialakult nálam. Szebb az arcbőröm is, a glutén mentes étkezés miatt nem vagyok felpuffadva, így mintha az arcom is kicsit összement volna. Ráadásul Kedd óta minden egyes reggel 10-20 dekával kevesebb vagyok, mint előzőleg. Meglátjuk mi lesz jövő héten. A hétvégén centivel is megmérem magam, az látványosabb szokott lenni. 70.4-ről indultam Kedd reggel, ezt persze az előző esti nagy szeret szülinapi torta generálta. Tudjátok, a nehezen emészthető ballaszt anyagok :). Szerda reggel 69.8 kg, Csütörtökön 69.6 kg. Ma reggel, Pénteken pedig 69.4 kg volt a súlyom.

Még a ma reggeli kávémat is cukorral és tehén tejjel ittam, de már nem sok van a dobozban. Azt hiszem ennyi finomított cukrot pedig elvisel a szervezetem. Nem akarok teljesen drasztikus és megszállott lenni. A tejet, amint elfogy, lecserélem kókusz vagy mandula tejre. Arra is kíváncsi leszek, hogy ha elkezdem az edzés programomat mi után erősödik a vágyam, és mi az amit kevésbé fogok kívánni. Ez még mind-mind kísérleti fázis nálam.

De édesanyám reggel átadta nekem Szendi Gábor paleolitos könyvét, amiben minden benne van erről az étkezésről. Egyszerűbb és biztosabb a könyvet elolvasnom, mint a netről tömörítve utána néznem. Az már meg van szűrve. Akik átvették vagy pénzt csinálnak belőle kiemelték a nekik fontos részeket és azt közvetítik tovább. Olyan az egész mint egy pletyka. Valahol mindig formálodik. Biztonságosabb magát a forrást alapul venni és beépíteni az életünkbe, ami számunka jónak bizonyul.

Kicsit a horgolásról is írni szerettem volna. Találtam egy blogot, ahol horgolási mintákat tesznek közzé érthetően megfogalmazva. Erről az oldalról vettem a következő mintámat, amit karácsonyig meg szeretnék szaporítani és feldekorálni vele a bolt közepén álló 210 centis műfenyőt ;)

 


 
 
 
Tehát erről sem tettem le, ahogyan az írásról sem. Végülis blogolni is visszatértem :) Remélem hamarosan homlokon csókol egy múzsa, és újra száguldani fognak az ujjaim a klaviatúra billentyűzetén :) Szorítsatok :)
 
Puszi
 
Joyo ^^

2015. június 25., csütörtök

Továbbra is folytatom... még kísérletezek...

Sziasztok!

Újra itt vagyok. Napról napra jobban és erősebben, mint előzőleg. A sebeim is minden nappal  szebbek. Igaz, hogy belül még vannak fájdalmaim, amennyire tudom és bírom (dacolva a saját természetemmel) igyekszem betartani az orvos utasításait. A mai napon vált három hetessé a műtét. Végre utol is értem a kórházat a szövettanom miatt, az ott dolgozó kedves doktornő megnyugtatott, hogy semmitől sem kell félnem, azért telefonon nem adhat konkrét tájékoztatást. Így a jövő héten vissza telefonálok, amikor az a bizonyos adminisztrátor hölgy visszatér a betegszabadságáról, akivel az orvosom az ügyeket intézi, és megkérem, hogy postázza el. Addig ülök a fenekemen ezzel az üggyel kapcsolatban. Legalább semmi súlyos. Azt eddig is gyanítottam, hiszen a műtét után, mikor az erős fájdalmak elmúltak, már sokkal jobban éreztem magam a bőrömben. Tehát a gyulladást okozó gócpontok megszűntetésre kerültek, így megkönnyebbült a szervezetem. Már csak azt kell kivárnom, amíg a beavatkozás után regenerálódik a testem. HURRÁ!

Egyenlőre az életmódváltásról még sok biztosan nem tudok mondani. Akkor állíthatom, hogy haladok, ha már legalább két hét eltelt és ugyan úgy az úton járok. Ez is egy folyamat. Nem lehet azonnali csodákat várni. Van amit azonnal kiiktattam az életemből és ez a negyedik napja, hogy nem eszem, nem iszom. Ilyen például a tejcsokoládé, a péksütemények, a puding és a szörppel ízesített víz. Nem mindenről megy rögtön a leállás, csak fokozatossal, különben tudom, hogy a szervezetem sokkot kapna. Azt mindenképpen tudni kell, hogy komoly csokoholista vagyok. Nagy elszántság kell, hogy a napi 1-2 tábláról lemondjak, és újra átszokjam a 50% feletti kakaó tartalommal rendelkező étcsokoládéra. A cukor, mint édesítőszer is azok közé tartozik, amiről fokozatosan kell leállnom, de
menni fog. Most már csak annyi finomított cukrot viszek be a szervezetembe, ami a reggeli kávéhoz, és az ebéd utáni teához kell. 2-2 kocka. Ennyi. Aki régebbről személyesen ismer, az tudja, hogy én 3-4-5 kanál cukrot is lapátoltam a teámba ezelőtt. De kezdek felébredni és rájöttem, hogy nem tehetem a testemmel amit csak akarok. Ne az ízek, ízfokozók, adalékanyagok befolyásolják az agyamat, csapják be az ízlelőbimbóimat. És ne a finomított ételek, pékárúk tegyék tönkre a májamat és a bélrendszeretem. Ez a műtét, és amit ott egyedül átéltem, ráébresztett, hogy mekkora bajba kevertem magam, mert nem figyeltem oda. Igaz, hogy mindezt legalább hét évvel ezelőtt kellett volna elkezdenem, akkor nem fajult volna idáig a dolog, mint bél összenövés, ciszta a húgyhólyagon, endometriózisok a petefészkekben. A legfájdalmasabbon túl vagyok. Átvészeltem a műtétet, a sokkoló altatást (azt hittem megfulladok, meghalok abban a pillanatban!), a műtétet követő rosszul léteket, a fájdalmat, azt, hogy olyan kórházba kerültem, ahová nem jöhetett be hozzám  látogató, tehát egyedül voltam ezzel az egésszel. Most már sokkal jobban vagyok. És arra jutottam, hogy igenis most már fogom a testem jelzéseit! Egészségesen, fitten és boldogan szeretnék élni, s úgy helyretenni a testemet, hogy amikor arra kerül a sor, babát is tudjak vállalni, s képes legyek megfoganni minden orvosi segítség nélkül! Két éve figyelem, hallgatom, hogy a családomban hogyan küzdenek és harcolnak azért, hogy gyerekük legyen! Már mindenen keresztül mentek. Mind a kettőjüket meg kellett műteni. És még mindig dolgoznak azon, hogy a nagynéném megfoganjon, s érzem, hogy ez már bármikor megtörténhet! Eleget szenvedtek érte. Megérdemlik, hogy szép és egészséges babájuk legyen!

És mi is megérdemeljük Párommal! De nekünk még néhány biztos dolgot meg kell teremtenünk ahhoz, hogy fogadni tudjuk.

Átbeszéltem magammal, Párommal, családommal és a reflexológusommal, hogy itt az idő változtatni.

1; Fejben, lélekben, gondolkodásban, pozitív életszemlélet. Nem szabad depresszióba esnem, ostoroznom saját magamat, hogy bármiért is én vagyok a hibás, ha a környezetemben valaki nincs tisztában önmagával vagy a határaival. Kerülnöm kell, hogy más nőkkel összehasonlítgassam magam a saját káromra. Ha ismerőseim közösségi oldalát nézem, azt örömmel kell megélnem, hogy mennyi mindent elért, és persze szép pozitív példa. Nem pedig ingerültséget, kétségbeesést és irigységet éreznem egyes emberek iránt.

2; Testben. Vagyis valóban be kell tartanom a mozgásgazdag életmódot, ha azt szeretném, hogy a vér és az energia rendesen áramoljon a testemben, főként az érintett alhasi területeken. Egy hét múlva kezdhetem a mozgást. Újra fel kell építenem egy rendszert. Valami kímélővel kezdenem, és hetente emelni a teljesítmény. Nyílván azonnal nem is fogom bírni. Elő kellene bányásznom a kerékpáromat. Azzal kezdhetnék bemelegítésként. Utána jöhetnek a képek és a hasizom. Az a legneccesebb, mivel hasfalon át műtöttek. Szóval csak lassan.

3; Táplálkozásban. Harmadik napja vontam ki a szénhidrátot az étrendemből. Igen-igen újra hajlok a paleolit étrend felé. Még mindig hangsúlyozom, hogy nem fogok roston sült mamutot fogyasztani, de valami mégis csak van ebben a dologban. 2013-ban anyám nekiveselkedett és a brutális kegyetlenséggel megreformált konyha és spejz rántott magával bennünket is. Ugyanis anyám főzött, azt ettük ami volt, amit készített, és ha mégsem, akkor erős hangnemű kiselőadást hallgathattunk arról, hogy az adott nem megfelelő étel mit művel a belső szerveinkkel. Akkoriban lazán leolvadt rólam 4 kiló és elég izmos is voltam a sok fehérjétől és a mozgástól. Nem volt annyi ballaszt anyag szénhidrát és hüvelyesek formájában a gyomromban és a beleimben, amitől felpuffadtam vagy elnehezültem volna. Jó volt. Később én is beálltam segíteni a konyhába és tetszett, hogy ennyire kreatívak vagyunk. Csupán annyira komolyan vettem, és annyira tapasztalatlan voltam az új étkezésben, hogy nem tudtam mit mivel bombináljak, hogy jól is lakjam. Sokszor éhes voltam, ráadásul éppen Január volt, és nagyon hideg. Pont az a hónap, amikor kellene a kalória! Tapasztalatlan voltam. Most már saját pénzen bátrabban a kísérletezem. Párommal is átbeszéltem, kiírtam a hűtőszekrényre, hogy Joyo mit nem ehet és mit ehet, hogy ő is lássa, hogy ha ő vásárolna be. Szeret nekem pudinggal, tiramisuval, keksszel kedveskedni. Nos, most más figyelmességeket kell kitalálnia, mert ezek csak kárt okoznak bennem. Kitartó leszek, mert tudom, hogy mi a tét. És az sem mellékes, hogy milyen szép sudár alakom lesz :)
Gyakorlatilag bújom a netet olyan receptek után, ami paleolit vagy glutén mentes módon készült. Van két dolog amivel kiválthatom a megszokott finomított liszteket. Az egyik a zabpehely vagy zabliszt. A másik a tönköly. Tehát ha süteményt vagy kekszet szeretnék csinálni, akkor ezeket használom, szódabikarbónát és mézet. Csak, hogy a főbb dolgokat tudjam helyettesíteni :)

Mutatok néhány képet abból az időszakból, amikor paleóztunk.... 

 
Paleolit muffin mákból almával és banánnal
 
 
Itt már jócskán elkezdtem fogyni és szálkásodni :)
 
 
Nos, ez egy próbálkozás volt a kenyér helyettesítésre, de nem vált be :(
 
 
Itt már két hónapja paleoztam és edzettem. Ez volt az eddigi legjobb formám és ez is a mostani cél. Ha túl teljesíteném, azért sem fogok sírni....
 
 
Mandula liszt, zabpehely és lenmagliszttel panírozott húsok. Ez finom volt...
 
 
Erre nagyon nem kommentálnék. Ez is akkoriban készült, mint az első, az aszimmetrikus ruhában.
 
 
Egyszóval van értelmi így is csinálni. De elsődleges célja, hogy egészséges maradjak.
 
 
Na persze a mozgásra mindenképpen szükség lesz, de egyenlőre az étkezés és a gondolkodás :) Az utóbbi napokban ilyesmiket alkottam:
 
 
Édesség gyanánt grillezett alma
 
 
Sült csirkemáj salátával
 
 
Sült szalonna fokhagymás-borsos-kakukkfüves sült répával
 
 
Azért szorítsatok, hogy meglegyen a kellő lekierőm :)
 
Puszi
 
Joyo ^^





2015. június 23., kedd

Utolsó figyelmeztetés! Életmódváltás javasolt!

Sziasztok! 

Tudom, hogy ismét eltűntem, de bíz isten jó okom volt rá. Június 3-án kórházba vonultam Mosonmagyaróvárra. Másnap 4-én laporascopos nőgyógyászati műtétet végeztem rajtam és 6-án, Szombaton engedtek haza. Utána inkább csak lapítani volt kedvem otthon. Ennek kicsivel több, mint két hete. Még mindig kímélő üzemmódban vagyok, bár már itt vagyok a virágboltban. Igaz, még nem emelhetek nehéz dolgokat, nemi életet is csak a hathetes kontroll után élhetek. Talán ez a legnehezebben betartható, mert mióta nincsenek nagy fájdalmaim, valahogy az étvágyam is visszatért. Gondoltam, hogy így lesz. Már csak azon kell majd "dolgoznom", hogy finoman kezdjünk neki, hogy jó élmény legyen és úgy kondicionálódjon bennem, hogy az aktus fájdalom mentes. Így valószínűleg a libidóm is helyre fog állni.  



Sajnos abban a dokinak igaza volt, hogy sokkal több mindent helyre kellett tenni bennem, mint az előzetesen sejtette. Tehát nem csupán kettő három centiméteres vércisztát vett ki a petefészkeimből, de állítólag a bal petefészkem felegyenesedett, ami még mindig nem tudom pontosan mit jelent. Ráadásul a gyulladás miatt voltak bél összenövéseim és ugyan ilyen vérrel teli ciszta tanyázott a hólyagomon is. Egyszóval, ahogy ő mondta : "Cudar világ volt odabent!"

Összeült utána  a családi kupaktanács plusz-mínusz néhány barát és ismerős, akiknek volt hasonló problémájuk. Eredmény: Joyonak valóban komoly életmódváltás javallott, hogy vissza se térjenek ezek a dolgok a szervezetébe. Olyan változtatások, mint mozgásban gazdag életmód a jó bélműködés és megfelelő vérkeringés miatt. Rostban és vitaminokban gazdag étkezés. És amit én is olvastam még jóval a műtét előtt: glutén mentes életmód. Nagyot néztem. Nos, itt van mindjárt az első kérdésem: Mi is az a glutén és miben található és miben nem található?
 
Alaposan utána kell néznem. Ebben édesanyám sokat segít. Leginkább a paleolit étkezést javasolta, mivel az nagyrészt erre, jobban mondva, ennek hiányára épül. El kell kérnem tőle Dr. Szendi Gábor könyvét, hogy magam is alaposan utána olvassak a dolognak. Nyilván ezentúl nem roston sütött mamutot fogok ebédelni, csupán igyekszem az ő tanácsai alapján felépíteni az étkezésemet.

Ez volt az utolsó figyelmeztetése a szervezetemnek. Ideje végre hallgatnom rá! Ennyire magam sem lehetek hülye. Ha már hat éve húzódott a problémám. Itt van tessék, önismereti kalandozásom egy másik ösvénye. Ismerjük fel testünk üzeneteit. Továbbá, ha még egy lépést teszek előre, akkor utána kell néznem a lelki okoknak is. Miért a petefészkeimet, méhemet, beleimet, húgyhólyagomat támadta a dolog? Szerencsére a mai napra van időpontom a masszőrömhöz, aki ezekhez a dolgokhoz ért. Összeírom a területeket és fizikálisan már megoldott problémáit, hogy utána át tudjam vele beszélni. Keresünk rá megoldást. Persze, nézegethetem a saját szakállamra is, de az nem egy interaktív beszélgetés volna, ahol pluszban még kérdezhetek is. Nyilván van problémám az elengedéssel, a dolgok megemésztésével, a nőiességemmel. Ezeket nagyjából levontam. De jobb lesz Bejjussal átbeszélni.

Szorítsatok, mert ez az út hosszabb és bonyolultabb, mint egy hónapja gondoltam volna....

 *****

Más téma, csak egy kicsit zárás -képpen...

Az esküvő szervezésével szépen haladok. Már tárgyaltam a szervezővel is, akitől a szalvéta gyűrűket, a fényfüggönyt és az asztal szoknyát kértem. Szerencsére ez is szervezés alatt.

A lányok koszorúslány ruhája is nagyban készül. Egyiküknek tegnap volt a próbája, és az alapokkal elégedett vagyok :)
A virágokkal ráérünk Augusztusban foglalkozni, bár a szüleim vasárnap felmérték az éttermet. Ott ünnepeltük a születésnapomat, így étkezés után egybekötötték a kellemest a hasznossal. :)

Minden más pedig alakul...

Puszi!

Joyo ^^